A boulogne – i ló
Ez az észak – franciaországi tengerpartról származó nehéz ló az egyik legnemesebb hidegvérű fajta. Mindazonáltal ma már csak nagyon kevés állat képviseli ezt a fajt, mivel a boulogne – i ( boulonnais ) felhasználási lehetőségei nagyon korlátozottak.
A halkereskedők és halászok lova
A boulogne – i ló nem olyan ismert, mint a hozzá nagyon hasonló percheron. Eredete a mai napig sem egészen tisztázott. korunk technikai előrehaladásának köszönhetően a boulonnais mára minden eredeti feladatát elveszítette. Már néhány évtizede szinte alig hallani róla.
Homályos eredet
A boulogne – i ló nem teljesen tisztázott. Biztosnak tűnik azonban, hogy nagy százalékban hordoz arab és valószínűleg spanyol vért is. Az északfrancia tenyésztők nagy termetű, észak – európai lovakat, valamint a 18. sz. – i Európa egyik legjelentősebb melegvérű lovát, a mecklenburgit is felhasználták a fajta nemesítéséhez. A „boulonnais” nevet a 17. sz. – tól kezdve alkalmazzák. Akkoriban 2 különböző típust ismertek, a nagyobb termetű „dunkerque – i típust” és a kisebb „abbeville – típust”. Ezutóbbival, amelyet az „árapály lovának” is neveztek, és főként az „expressz” halszállításra használták, ma már alig találkozhatunk.
Sokoldalú fogathúzó ló
A boulogne – i lovat a 19. sz. végéig elsősorban a francia hadseregban használták fel sokoldalúan. Ez az erős ló kitűnően alkalmas volt kocsik, muníciós szekerek és ágyúk vontatására. Hazájában ezenkívül sok egyéb területen alkalmazták. Minden fajta kocsi elé be lehetett fogni, de mezőgazdasági eszközöket is húzott, mint pl. boronát, vagy hengert. Gyakran vetették be a tengerparton vagy sekély vízben: a zöldségtermesztők a boulonnais segítségével gyűjtötték össze a trágyázáshoz szükséges algákat. Apálykor kimentek egy szekérrel, amely elé egy boulonnais volt befogva.
A halászló
Pas – de – Calais vidékének rákászai már régóta azon fáradoznak, hogy minimális ráf ordítással maximális zsákmányhoz jussanak. Néhányan közülük még ma is lovakkal dolgoznak. Felpattannak boulogne – i lovuk hátára, és olyan messzire lovagolnak be a tengerbe, amíg a víz lovuk válláig nem ér. Ha arra a helyre érkeztek, aholy halászni szeretnének, hátlót vetnek a vízbe, ami egy kicsit nagyobb mint amit ők maguk ki tudnának húzni. A fogás így sokkal gazdagabb, mintha gyalog indulnának útnak. A hálót többnyire a ló hátán ülve ürítik ki egy magukkal vitt táskába, aztán újra kivetik.
„Halak útja”
Párizs a normandiai halnagykereskedők számára mindig fontos értékesítési piac volt. Amikor még nem léteztek mélyhűtéses teherautók, és a friss halat és a tenger gyümölcseit olyan gyorsan a francia fővárosba kellett szállítani, ahogy csak lehetett, olyan szállítókocsikat használtak, amelyeket boulogne – i ló húzott. Az állatoknak akkoriban pihenés nélkül kellett megtenniük 200 km – es utat Boulogne – ból, Calais – ból, vagy Dunkerque – ből Párizsba, a lehető legrövidebb idő alatt.
És ma?
A boulogne – i sorsa is úgy alakult, mint a többi hidegvérű fajtáé: munkájátma többnyire traktorok, teherautók és más gépek végzik. A lovaknak azonban van néhány előnyük a motorizált járművekkel szemben. A legfontosabb, hogy nem teszik teljesen tönkre a talajt. Ezért sok zöldségtermesztő még ma is szívesebben alkalmaz egy hidegvérű lovat az articsóka-, vagy burgonyaföldje műveléséhez, mint egy traktort, amely túlságosan ledöngöli a földet. A boulonnais – t ma a húsáért is tenyésztik.
Faji jegyek
A boulogne – i ló Északnyugat – Franciaországból, Pas – de – Calais vidékéről származik. A fajta egyik leghíresebb vérvonalát sokáig Eterpigny ( Arras mellett ) méntelepén tenyésztették, ahol a d’Herlincourt – család több évszázadon keresztül biztosította ennek a figyelemreméltó, elegáns hidegvérű lónak a fennmaradását.
Különleges jegyek
Tekintélyes súlya ellenére a boulonnais rendkívül elegáns, harmonikus testfelépítésű, nagyon fürge és energikus ló. Feltűnően kecsesen és könnyedén mozog. Ha arról van szó, alaposan neki tud gyűrkőzni a munkának.
Küllem:
A boulonnais feje egészen  egyedi, kifejező és elegáns, jól mutatja a keleti fajták hatását. Az orrház egyenes, a szembolt előre ugró, a pofa tiszta rajzú, a homlok széles. A szem általában igen nagy, az orrlyukak nyitottak, a fül kicsi. Erős, kecsesen ívelt nyaka jól helyezkedik a néha kicsit rövid, dőlt vállakon. Mellkasa széles és mély. A lábak erősek, rövidek, az ízületek szárazak, nincs rajtuk bokaszőrzet.
Marmagasság:
155 cm – 165 cm.
Szín:
Főleg szürke és ennek árnyalatai, ritkábban sárga vagy pej.
Jellem:
A boulogne – i ló nagyon barátságos és jól kezelhető. Kedvessége mellé arab elődeitől féktelen vérmérsékletet örökölt. A fajta hívei kiemelik különleges bátorságát. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
