A patrac
A patrac nem nyereg, de nyeregszerűség. Szorosan összetartozik a fanyereggel, hiszen a Néprajzi lexikon szerint a pásztorok a nyereghasználat tilalmazása révén találták ki a múlt század elején. Elképzelhető ez a magyarázat is, de szerintem sokkal ősibb a fanyeregnél és valószínűleg a parasztság körében azzal együtt párhuzamosan volt jelen. Belső-Ázsiában ma is használják a nomádok a két kengyellel ellátott pokrócot a gyermekek lovaglásra tanításánál. Kőhalmi Katalin a sztyeppe nomádjainak lovagló alkalmatosságait kutatva a nyereg előzményei között talált hasonlatosságokat. Tény, hogy napjainkban is használják, melynek van egy teljesen ésszerű magyarázata. Garay Ákos említi a magyar nyergelésnél: "A csikósnak sokszor kell szilajul nyargalászni a megriasztott ménes után, terelgetnie kell szélben, zivatarban, sötét éjszakában. Sokszor fel is bukik lovastól, ilyenkor a patrac lemarad a lóról lovastól, de baja nem történik se lónak, se embernek, se nyeregnek." A patracnak is több változata készült, az egyszerű pokrócra kötött kengyeltől a legdíszesebb kivitelig. Szironyozva, kivarrva, sallangozva, bojtozva, gombozva, csipkézve. Ez az egyszerű, nyereghez hasonló üleőfelület eredeti formájában heveder nélkül van a lovon. Patrac használatakor a ló rendkívül gyorsan ,,felnyergelhető'', aminek elsősorban a csikósok, illetve a lótolvajok vették hasznát. A patracban lovaglók csak jó egyseúlyérzékkel tudnak fennmaradni a lovon. |